Egy laptop kamerával, egy webshop, egy lázmérő kamera, egy webes platform szerződésekhez vagy munkaidő-nyilvántartáshoz –mindenkinek más jelentette azt a pillanatot, amikor rádöbbent, hogy az ő cége sem lesz kivétel. Egyes vállalkozások az ehhez hasonló alap eszközöket már évekkel korábban bevezették, és most úgy érezték, hogy itt az idő előre menekülni: bevezetni az akár 100 százalékos távmunkát, automatizálni és optimalizálni az évek alatt összegyűlt adatok segítségével, chatbotot telepíteni a weboldalra.

Ez az időszak a hazai tanácsadói és szolgáltatói piacra is elhozta a nemzetközi élvonalban már megszokott hívószavakat: agilis működés, mesterséges intelligencia bevezetés, még több digitális kommunikáció és innováció. Az előadásokban és a honlapok „rólunk” oldalain olyan célokkal lehet találkozni, mint hogy a vezetők legyenek készek a digitalizáció kihívásaira, legyenek képesek végrehajtani a digitális transzformációt, kezdjék el használni a holnap technológiáit ma. A szakértők évek óta hangsúlyozzák, hogy a digitalizáció – elsősorban az egyre hatékonyabb technológiák – az üzleti növekedés fő motorja, ezért elő kell mozdítani az új technológiák használatát.

Ezzel szemben a koronavírus-járványra adott reakciókat és a mára előállt helyzetet szemlélve az látszik kirajzolódni, hogy a versenyképességi tényezőkben alapvető átrendeződés következik be: ebben az évtizedben a KKV szektorban egyre inkább az emberismereten múlik a siker, és egyre kevésbé a technológiai ismereten. Más szóval, minél több antropológiát és pszichológiát kell tanulni, és egyre kevesebb digitális eszközismeretet vagy épp fejlesztési programnyelvet. Emögött két fő trend húzódik meg.

A digitális megoldások világa mára leginkább az ismert jéghegy-hasonlatot követi: a felhasználónak legyen nagyon egyszerű, ne kelljen sokat értenie a technológiából, hogy minél könnyebben tudja használni – míg a fejlesztői oldalon szükséges tudás egyre összetettebb, egyre többféle szakembert igényel. Ennek eredménye, hogy a leginkább sikeres alkalmazásokat egyre kevesebb fejlesztőcég egyre nagyobb számú, globális szakembere készíti. Egyre több feladatra találni könnyen bevezethető és költséghatékony „kulcsrakész” megoldást, melynek az üzemeltetését is általában a fejlesztő vállalja (lásd felhő alapú technológiák) – ezáltal egyre ritkábban van szüksége a vállalkozásoknak egyedi fejlesztésekre. Az egyes folyamatokat támogató technológiák (levelezés, logisztika, nyilvántartások, CRM stb.) is koncentrálódnak, és a megmaradt nagy szolgáltatók felhasználói felülete is egyre hasonlóbb. Így egy KKV-ban szükséges technológiai tudás is egyre könnyebben megtanulható. Ezt bizonyítja, hogy egyre több pozícióban érnek el sikereket gyakornokok, pályakezdők. Kisebb mértékben, de hasonló irány látható a fejlesztői tudás esetében is: az elmúlt években nagyot nőtt 4-5 hónapos IT fejlesztői átképzések 10 évvel ezelőtt még lehetetlenek lettek volna, olyan magas volt a tudásbéli belépési küszöb.

A másik trend a felgyorsult világhoz kapcsolódik. Az elmúlt évtized megdöbbentő tapasztalata, hogy milyen gyors váltásokra van lehetőség, legyen az szolgáltató, munkahely, bolt, párt, stb… Az emberi döntések és az ebből fakadó változások száma egy évre – vagy akár egy napra – vetítve jelentősen nőtt. A kapitalizmus alapjaként „tűzzel-vassal” terjesztett szabad verseny mára közel hozta a bőség zavarát (amit korunk egyik meghatározó bár ellentmondásos figurája, Peter Diamandis híres 2012-es könyvének címében az Abundance szóval jelölt). A vállalkozások képességeinek fejlesztésében ezért senki nem ragadhat le az innovációnál, de még az új technológiák alkalmazásánál sem.

Egy ilyen korban, a siker kulcsa az emberismeret, hiszen meg kell érteni, az ügyfél és a munkavállaló mi alapján:

• dönt valaki vagy valami mellett (különösen igaz ez a céges ügyfélre, ahol több személy hoz döntést),

• értékel valakit vagy valamit és beszél róla, valamint

• működik együtt és alkot valakivel.

A könyvesboltokban kínált döntéselméleti művek (Daniel Kahneman, Roberrt Schiller, Richard Thaler stb) azonban riasztó mennyiségű olvasnivaló a legtöbb vállalkozó számára. Épp ezért örömteli, hogy létezik komplex és átfogó megközelítést alkalmazó képzési csomag, amely ráadásul díjmentesen hozzáférhető tavaly december óta a www.ekkv.hu oldalon. A Budapest Institute of Banking tananyaga nem csak arra fókuszál, mit kell tenni, hanem arra is, hogyan hajtsa végre a fejlesztéseket egy cég: megtanít megküzdeni a humánerőforrás kihívásokkal, a kommunikációval, az innovációs és változásmenedzsment módszerekkel. Azon vezetői módszerekre és képességekre koncentrál, amelyekkel képesek lesznek bevonzani és megtartani a munkatársakat; átadni az inspiráló víziójukat, de meghagyni a felfedezést; a sikereket megmutatni és megünnepelni, ugyanakkor azonosítani a hibákat a tanulságok levonásával.

Tavaly és idén sokan kezdtek bele elektronikus tananyagok fejlesztésébe. Az EKKV néhány szempontból kifejezetten jó példa: moduláris és modulokon belül is jól tagolt, így saját tempóban, akár 1-2 órás időszakonként elvégezhető. A magyarul ingyenesen elérhető képzés 14 szakértő és több tucat interjúalany tudását ötvözi, akik a témák hazai kiválóságai jelentős gyakorlati tapasztalatokkal, és karrierjüket vállalkozások fejlesztésének szentelték. Az EKKV képzés a GINOP 1.1.10-20. „A mikro-, kis- és középvállalkozások versenyképességének javítása a vállalkozói ismeretek bővítése révén" program keretében készült el, emiatt a vállalkozások számára kedvezményt jelent vissza nem térítendő támogatás elnyeréséhez a GINOP Plusz pályázatoknál.

A vállalkozóknak és a felsővezetőknek, de még a szabályozóknak és a tanácsadóknak is fel kell ismerniük, hogy az emberismeret elengedhetetlen, és ezért minden eszközzel igyekezni kell fejleszteni azt.

(A szerző a BiB Zrt E-KKV képzésének programvezetője, a Future-Now innovációs és technológiai tanácsadó vállalkozás vezető partnere)

Forrás:A digitalizáción túl: antropológusokat a vállalkozásokba (magyarhirlap.hu)

A Magyar Hírlapban megjelent cikk itt érhető el.